Beszámoló a X. Országos Továbbképző Konferenciáról
A Szent István Állatorvos-tudományi Kara, a Magyar Állatorvosi Kamara és a Vet-Nutrition-Consulting Kft az idén is ősszel, 2009. október 29.-én rendezte meg hagyományos, mindig időszerű témákat felvető, továbbképző konferenciáját „Az agrártermelés alakulása az EU-ban”címmel. A konferenciának ezúttal a Balatonvilágoson a Volán Hotel Frida Family Kft adott helyet, ahol a szép természeti környezet és a szálloda kényelme is hozzájárult ahhoz, hogy a 195 résztvevő a legjobb hazai szakemberektől kapjon aktuális információkat a mezőgazdaság helyzetéről. A résztvevők érdeklődésének mértékét mutatta, hogy a konferenciát követő, a késő estébe nyúló „Kerekasztal beszélgetés -en 32 szakember folytatott élénk vitát az ágazat helyzetéről és tett értékes javaslatokat az aktuális problémák megoldására.
Konferencia résztvevőit Dr. Kósa Emma, a Vet-Nutrition-Consulting Kft ügyvezető igazgatója üdvözölte, majd a szakmai programot Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke nyitotta meg, aki annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az EU-ban milyen változások történtek az állatorvoslás terén és milyen folyamatok várhatók. Kiemelte, hogy a Vet-Nutrition-Consulting Kft által forgalmazott Immunovet hatásainál fogva jól illeszkedik az EU állati-termék előállítási rendszerébe.
A konferencia levezető elnöki tisztét Dr. Horn Péter akadémikus, rektor emeritus, (Kaposvári Egyetem, Kaposvár) vállalta, aki néhány bevezető gondolat kifejtése után „Az agrártermelés alakulása, a jövő kilátásai az állattenyésztésben címmel tartotta meg előadását. Előadásában megállapította, hogy az állati termékek iránti kereslet a következő évtizedekben, jelentős mértékben fog növekedni és ennek hátterében a kelet-délkelet ázsiai térség, elsősorban Kína és India népességének 400-500 milliós növekedése áll. Az állati termék előállítás alapjait adó növénytermesztés mellett nagy szerepet játszik és konkurensként jelentkezik az energia-termelés és csomagolóanyag-gyártás. Kiemelte, hogy gondot jelent, hogy az élelmiszer-ellátásban szerepet játszó tengeri halállomány csökkenése, de csökken a világ termőföld és okszerűtlen használata miatt a talajvíz készlet is. A klímaváltozásnak is negatív hatásai prognosztizálhatók a növénytermesztés hozamait illetően, miközben új és éles, a szabad piaci viszonyokat átrendező versenyhelyzet látszik kialakulni a felhasználás három területén, mint az emberi táplálékforrás biztosítása, az állati takarmánybázis és az energia céljára történő felhasználás terén.
Az előadó kiemelte, hogy a jövő állati termék előállítását a jó minőségű tömeg-élelmiszer nagy teljesítményű fajtákkal, komplex technológiák által fog megvalósulni, melynek során a takarmány-felhasználás minimalizálható, de a vízfelhasználás és trágyatermelés is jelentősen csökken. Kiegészíti a tendenciát, hogy a mezőgazdasági művelésre kevéssé alkalmas területeket is be fogják kapcsolni a termelésbe, és hogy számos helyen meg fog jelenni a keresleti igény a tömegtermékektől eltérő, minőségi élelmiszerek iránt Az előadó hangsúlyozta, hogy a termékek nyomon követhetősége és az élelmiszerbiztonság minden rendszerben alapvető kritérium marad és az élelmiszer a jövőben újra stratégiai cikk lesz. Dr. Popp József főigazgató helyettes és Dr. Papp Gergely tudományos osztályvezető helyettes (Agráripari Kutató Intézet, Budapest) „Az állattenyésztés gazdasági mutatóinak alakulása, a jövő kilátásai (baromfi, sertés, szarvasmarha, hús és tejágazat) címmel megtartott előadásában kifejtette, hogy a húsfogyasztásban a sertés és a baromfihús közötti verseny továbbra is tartós marad. Mivel a BSE-t és a madárinfluenzát sikeresen háttérbe szorították, a marha és baromfihús iránti világpiaci igény növekszik, de a húskereskedelemben jelentős átrendeződés megy végbe, mert az élelmiszerbiztonság szempontjából megbízhatóbb források iránt növekszik meg az érdeklődés. Az előadó megállapította, hogy a világ hústermelésének mintegy 8%-a kerül a nemzetközi piacra és, hogy 2008-ban a marhahús 11, a baromfihús 101, a sertés és birkahús 5%-a került a világpiacra. A 2008-ban a világon megtermelt 270 millió tonna hús 38%-át a sertéshús, 33%-át a baromfihús, 24%-át a marha és borjúhús és 5%-át a juhhús tette ki. A BSE és a madárinfluenza okozta pánik lecsengésével 2008-ban a hústermelés 9%-a került a nemzetközi piacokra, míg a baromfi és marhahúsnak mintegy 10%-a.
Kiemelte, hogy a következő években a húspiac élénkülésével számolhatunk, ugyanis az előrejelzések szerint 2018-ra 330 millió tonnára emelkedik a világ hústermelése és 24-ről 30 millió tonnára a nemzetközi piaci forgalom.
Az előadó számos ábrával és diagrammal szemléltette a baromfi, a sertés, a marhahús, a tej és tejtermékek világpiaci és hazai helyzetét.
Dr. Treuer Ákos állatorvos (Pharmatéka, Budapest) „Egy új készítmény a sertésdizentéria megelőzésére c. előadásában ismertette a jelentős károkat okozó sertésbetegség oktanát, kórfejlődését, tüneteit, kórbonctanát, kórjelzését, valamint megelőzésének és gyógykezelésének lehetőségeit. Bemutatta a gyógykezelés ellen igénybe vehető illóolajok és szerves savak speciális keverékéből álló Diarr-Stop S plusz nevű készítményt, amely az általa végzett kísérletek eredményei alapján hatékony a betegséggel szemben, mert
csökkenti a megbetegedések számát
- 37 %-al csökkenti az elhullások mértékét,
- 22%-al csökkenti a betegség kezelésére fordított gyógyszerköltséget
- használata után nem alakul ki rezisztencia
- mintegy napi 8 g.-al növeli a súlygyarapodást
- 0,2-0,4 kg-al javítja a fajlagos takarmány-felhasználást
- segíti a vágóállomány egyöntetűségét.
Dr. Bánáti Diána intézeti főigazgató (Központi Élelmiszer-tudományi Kutató Intézet, Budapest) „EFSA szerepe az EU-ban, fontosabb élelmiszerbiztonsági kérdések c. magas színvonalú és számos aktualitást elemző írása, amely megtalálható a továbbképző konferencia „Agrártermelés alakulása az EU-ban, Balatonvilágos, 2009. október 29. c kiadványának 57.-68. oldalán).
Dr. Jakab László egyetemi adjunktus (SZIE Állatorvostudományi Kar, Budapest) „Újabb tapasztalatok a természetes, környezetbarát anyagok felhasználásáról a gazdasági haszonállatok takarmányozásában c. előadásában összefoglalta a közel egy évtizede forgalomban lévő, hazai fejlesztésű, fermentált búzacsíra alapanyagú takarmány kiegészítővel, az ImmunovetHBM℁-el egyéves brojlercsirke, hízópulyka, sertés és szarvasmarha állományokban végzett vizsgálatok eredményeit.
A vizsgálatok eredményei megerősítik, hogy a kutató-fejlesztő munka során olyan készítményt sikerült a hazai és külföldi állattartók rendelkezésére bocsátani, amely
- jelentősen javítja a termék-előállítás jövedelmezőségét,
- fokozza az élelmiszerbiztonságot,
- csökkenti az állattartás környezetszennyező hatását.
Dr. Ózsvári László osztályvezető (FVM, Budapest) „Természetes és környezetbarát anyagok felhasználásának állategészségügyi és közgazdasági hatása állattartó telepeken . Előadásában számos táblázattal is bizonyítva bemutatta, hogy a több éven át az ImmunovetHBM℁-el kiegészített takarmány etetése javította a laboratóriumi, félüzemi és üzemi kísérletekben brojler, tojó, pulyka és tejelő tehén telepeken a termelés jövedelmezőségét és az állományok állategészségügyi mutatóit. Bizonyította, hogy a készítmény alkalmazása mind a kisüzemben, mind a nagyüzemben sokszorosan megtérül, lévén, hogy a költség/haszon arány állatfajoktól és hasznosítási iránytól függően minimum 2,45 vagy ennél nagyobb mértékű is lehet, természetesen ez függ a telepi viszonyoktól is. Megállapította, hogy a szer alkalmazásával az állattartás jövedelmezősége javítható.
A továbbiak során a résztvevők tartalmas korreferátumokat hallgattak meg a társállatok vonatkozásában.
